Október elején Kálózi-Szabó Csilla és Jakab Zoltán, a Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet munkatársai, Brüsszelben jártak az Európai Unió Társadalmi Innovációs Fórumán (Social Innovation Forum, 2025).

A rendezvény témája az európai társadalmak erősítése, rezilienciájuk növelése a társadalmi innováció különböző formái segítségével. Hátterében az Európai Szociális Alap Plusz (European Social Fund Plus, ESF+) nevű szervezet áll, mely az unión belül az emberi, társadalmi jogok biztosításának legfontosabb támogatója. A fórum témája, egy mondatban összefoglalva: Hogyan tehetjük társadalmainkat jobb hellyé?

A plenáris előadások, workshopok, és az idei évben bemutatásra beválogatott 15 projekt ezt a témát járta körül. (Kálózi-Szabó Csilla és Jakab Zoltán egy nagyobb munkacsoport tagjaiként az Informatikai karral közös Tinlab projektjük eredményével pályázott és jutott be a fórumra.) A témák igen változatosak voltak; pl. írországi kormányintézmények törekvése, hogy túllépve a bürokrácián, konstruktív megoldásokat találjanak a migráció, hajléktalanság, fogyatékosság, klímaváltozás problémáira; a tőkepiac átalakítása és olyan vállalkozások előnyben részesítése, melyeknek kitűzött célja pozitív társadalmi változások elérése;  a munkaerőpiacot érő kihívások a technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia hatására; az oktatási rendszer újrastukturálása válaszul ugyanezekre a változásokra.

Ebbe a nagyon széles merítésbe került bele a GYOPSZI-IK Tinlab munkacsoportja a gyerekek értelmi fejlődését (végrehajtó funkcióit) vizsgáló online tesztrendszerrel. A résztvevők többsége ugyanakkor társadalmi szervezetek, NGO-k tagja volt, s nem a tudomány világából érkezett. Ezzel együtt a többi részvevő nyitottan, érdeklődve fogadta specifikus témájú bemutatót.

A fórum sokszínűségét jól érzékelteti Jakab Zoltán egyik élménye:

"A megközelítések sokféleségét talán érzékelteti a következő történet. A workshopon, mely a munkaerőpiacot és oktatást érő kihívásokról szólt, a kiscsoportok bemelegítő gyakorlata az volt, hogy egy régi, többárbocos vitorlás képén, annak különböző részeire kellett kinek-kinek elhelyeznie magát oly módon, hogy az a munkájára jellemző alapvető hozzáállást kifejezze. Én az árbockosárba helyeztem magam, és ezt azzal indokoltam, hogy szeretem átlátni, megérteni a dolgokat. A mellettem ülő portugál szociális munkás ehhez képest a hajó oldalán lógó halászhálóba pozicionálta saját magát, elmondása szerint azért, mert ő a társadalmi hálóból kipotyogó fiatalokat igyekszik kihalászni. Nem meglepő módon ezen a rendezvényen ez a halászháló-mentalitás sokkal általánosabb volt, mint az általam megjelenített árbockosár (elefántcsont-torony?) szemlélet. Összességében tehát a rendezvényt kifejezetten hasznosnak éreztük; reményeink szerint a részvétellel kicsit jobban beleszövődtünk a társadalmi innováció szociális (halász)hálójába."