A Frontiers in Education folyóiratban jelent meg az MTA–ELTE Pszichomotoros Fejlődés Kutatócsoport új tanulmánya, amely a motoros fejlődéssel és koordinációval kapcsolatos neuromítoszok elterjedtségét vizsgálja magyarországi pedagógusok körében. A Csányi Tamás által vezetett kutatócsoport publikációjának szerzői között a Bárczi három munkatársa, Tóthné Kälbli Katalin, Víg Julianna és Kas Bence is szerepel.

A Neuromyths about motor development and coordination among Hungarian teachers: prevalence and associations with completion of motor therapy training című kutatás a motoros fejlődéssel és koordinációval kapcsolatos neuromítoszok elterjedtségét vizsgálta magyarországi pedagógusok körében.

A neuromítoszok olyan téves elképzelések, amelyek az idegtudományi kutatási eredmények félreértelmezéséből vagy leegyszerűsítéséből származnak, és az oktatási gyakorlatra is hatással lehetnek. Míg az oktatásban megjelenő neuromítoszokkal számos kutatás foglalkozik, a motoros fejlődéshez és koordinációhoz kötődő tévhitek kevésbé feltárt területnek számítanak.

A kutatásban 734 magyarországi, aktív pedagógus vett részt, közülük 206-an mozgásfejlesztés képzésben is részesültek. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a motoros fejlődéssel és koordinációval kapcsolatos téves elképzelések széles körben jelen vannak a pedagógusok körében.

A tanulmány egyik figyelemre méltó eredménye, hogy a mozgásfejlesztés képzést elvégzett pedagógusok körében magasabb volt a helytelen válaszok átlagos aránya, ugyanakkor ritkábban választották a „nem tudom” lehetőséget. Az elemzés szerint a mozgásfejelsztés képzés elvégzése önállóan is összefüggést mutatott a téves válaszok nagyobb valószínűségével.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a szakmai információforrások használata összefügghet a neuromítoszok elfogadásával. Míg a pedagógiai folyóiratok és tankönyvek gyakoribb használata magasabb hibásválasz-aránnyal járt együtt, az angol nyelvű, szakmailag lektorált tudományos folyóiratok gyakoribb olvasása, valamint a neuropedagógiai módszerek gyakoribb szakmai alkalmazása alacsonyabb hibásválasz-aránnyal mutatott összefüggést.

Az eredmények hangsúlyozzák a tudományos bizonyítékokra épülő pedagógus-továbbképzés, az idegtudományi műveltség fejlesztése és a magas színvonalú tudományos szakirodalomhoz való hozzáférés jelentőségét. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy a pedagógusok kritikusabban értékeljék az idegtudományra hivatkozó állításokat, és szakmai gyakorlatukban megalapozottabb, kutatási eredményekre épülő megközelítéseket alkalmazzanak.