November 7-én immár 19. alkalommal rendezték meg a Fülszöveg beszélgetéssorozatot, amely ezúttal a cochleáris implantátumok beállításának szakmai hátterét és az ezzel foglalkozó szakemberek munkáját állította középpontba.
Az eseményt az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Hallássérült személyek pedagógiája és rehabilitációja szakcsoportja, valamint a Magyar Cochleáris Implantáltak Egyesülete (MACIE) közösen szervezte. A kerekasztal-beszélgetés különlegességét az adta, hogy három hazai cochleáris implantációs központ, a budapesti, a pécsi és a szegedi fül-orr-gégészeti klinika beállítást végző szakemberei osztották meg szakmai tapasztalataikat.
A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáját Nagy Roland infobionika mérnök, egyetemi adjunktus, az elektrofiziológiás munkacsoport vezetője, valamint Dimák Balázs infobionika mérnök, mentálhigiénés szakember, tudományos segédmunkatárs képviselte. A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájáról Tóth-Kereszti Csenge és Tóth Tamás Ferenc klinikai fizikusok érkeztek, míg a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának munkájába Incze Adrián mérnök nyújtott betekintést.
A résztvevőket Perlusz Andrea, a Kar tudományos és stratégiai ügyekért felelős dékánhelyettese, szakirányfelelős, valamint Lantos Júlia, a Magyar Cochleáris Implantáltak Egyesületének (MACIE) elnöke köszöntötte. Lantos Júlia személyes hangvételű beszámolója az érintettek oldaláról vezette fel a kerekasztal témáját. A beszélgetést Báder Melinda, a Hallássérült személyek pedagógiája és rehabilitációja szakcsoport munkatársa moderálta.
A kerekasztal egyik központi kérdése az volt, hogyan található meg az adott személy számára legmegfelelőbb implantátum beállítás, és milyen szakmai, illetve egyéni szempontok alakítják ezt a folyamatot. A téma túlmutatott a technikai megoldásokon: hangsúlyt kapott a készülékhasználók hallási tapasztalatainak, elvárásainak és visszajelzéseinek szerepe, valamint a szakemberek és az érintettek közötti együttműködés jelentősége.
A szakmai eszmecsere további fontos témái között szerepeltek az egyes klinikák sajátosságai és szakmai erősségei, a klinikai gyakorlat és a tudományos kutatás kapcsolódási pontjai, valamint az egyéni szükségletekhez igazodó beállítás lehetőségei. Külön figyelmet kapott az a kérdés is, hogyan támogatható a cochleáris implantátumot használó személy, ha a hallássérülés mellett más fogyatékosság vagy társuló állapot is jelen van.
A beszélgetés a teammunka és a hosszú távú szakmai együttműködés fontosságára is ráirányította a figyelmet. A cochleáris implantáció ugyanis nem ér véget a műtéttel vagy az első bekapcsolással: a hallási rehabilitáció hosszabb folyamat, amelyben a beállítást végző szakemberek, az egészségügyi ellátás résztvevői, a gyógypedagógusok, a családok és maguk a készülékhasználók egyaránt fontos szerepet töltenek be.
A teltház és a jelentős online érdeklődés egyaránt jelezte, hogy nagy igény mutatkozik az ilyen szakmai találkozásokra. A rendezvény külön értékét adta, hogy a magas színvonalú szakmai eszmecsere mindvégig oldott, közvetlen légkörben zajlott, teret engedve a nyitott párbeszédnek és a személyes tapasztalatok megosztásának. A találkozó így nemcsak szakmai ismeretekkel gazdagította a résztvevőket, hanem közelebb is hozta egymáshoz a cochleáris implantátumok beállításával foglalkozó szakembereket, az érintetteket, családjaikat és a rehabilitációban dolgozó szakembereket.
Köszönjük meghívott vendégeinknek a szakmai közreműködést, valamint minden személyes és online résztvevőnek az érdeklődést!
