Bárczis győztes az idei Szép Magyar Beszéd Versenyen

Az országos döntő után az előkészületekről, a versenyről és a "szép magyar beszédről" kérdeztük Eőry Viktóriát és felkészítő tanárát, Móricz Évát (ELTE BGGYK óraadó oktató).

Eőry Viktória, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végzett jazz-ének előadóművész, jelenleg az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar harmadéves, logopédia szakirányos hallgatója

Az igényes, választékos és kifejező beszédet már egészen fiatal korom óta szívügyemnek érzem, és úgy vélem, az anyanyelvművelést egy életen át tanulja az ember. Az éneklésben szerzett színpadi tapasztalataim nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy előadóművészi képességeimet a szövegek értelmező megszólaltatásában is kamatoztassam.

A Kazinczyról elnevezett Szép Magyar Beszéd Versenyen korábban általános és középiskolai korosztályban is elindultam, és mindannyiszor elnyertem a legszebben beszélőknek járó Kazinczy-díjat. Azonban nem tudtam arról, hogy ez a verseny egyetemi korosztályban is létezik. Erről egy ismerősömtől szereztem tudomást mindössze pár nappal az egyetemi előválogató előtt, melyet 2022. április 22-én az Egyetemi Anyanyelvi Napok keretén belül rendezett meg a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet tanszéke az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Erre a fordulóra egy Nyiri Péter szöveget vittem, mely az erkölcsi nevelés anyanyelvművelésben betöltött szerepét hangsúlyozza, és alapfeltevése, hogy kimondott szavainkkal építhetünk vagy rombolhatunk, áldást vagy átkot mondhatunk, szerethetünk vagy gyűlölhetünk, szívünk és jellemünk tisztaságától függ, rajtunk áll, melyik utat választjuk. A kötelező szöveg Nagy Lajos Képtelen természetrajz és más karcolatok című kötetéből volt, melynek humoros hangvételét a zsűri elnöke, Dr. Bóna Judit szerint nekem sikerült a legjobban érzékeltetnem. Ebből a megfontolásból végül a döntőre már inkább egy könnyedebb, játékosabb hangvételű Kulcsár István szöveget választottam az Édes Anyanyelvünk folyóiratból, mely az unalomig ismételt közhelyekről szólt, és nagyobb teret engedett annak, hogy érzékletesen játsszak a hangommal.

Mind az előválogatóra, mind a döntőre Móricz Éva tanárnő szakmai segítségével készültem fel, aki a természetességre és a nyelvi kifejezőeszközök gazdag tárházának bátor és változatos használatára hívta fel a figyelmem, építő kritikáit a döntő során mindvégig szem előtt tartottam.

A Kazinczy-versenyen való sikereim megerősítettek abban, hogy logopédusként érdemes beszédtechnika tanításával is foglalkoznom, sőt a jövőben a zsűri munkájában és a szép magyar beszéd versenyekre való felkészítésben is szívesen részt vennék, mert fontosnak tartom az anyanyelv ápolását és a nyelvi-kommunikációs készségek fejlesztését.

Móricz Éva, logopédus, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar óraadó oktatója

Viktóriának fantasztikus ének és beszédhangja van, tudatos és nagyon felkészült volt a verseny előtt. Az intézményi megmérettetés előtt online beszéltünk, valóban csak meghallgatásra és tanácsra volt szüksége. A megadott szempontokat megbeszéltük, „finomhangolást” végeztünk a szünetekkel, hangsúllyal és talán az egyik legfontosabb szemponttal, a beszédhelyzetnek és szövegkörnyezetnek megfelelő tolmácsolással. Kulcsár István Őszintén megmondom című írásának és a kötelező szöveg felolvasásával megmutathatta azt a képességét, amellyel első helyen végzett és Kazinczy érmes lett.

A beszéd tanulható. Ez mindenkinek megadatik. Azoknak, akik pedagógusok lesznek, tudatosan kell készülniük a beszéd művelésére. Tudniuk kell, hogy milyen a jó beszédlégzés. A beszédhangok és hangkapcsolatok helyes ejtése, megfelelő hangsúlyozás, dallamformálás, szünettartás; a beszédtempó, a hangerő illő alkalmazása a mindennapi tanításban fontos szerepet kap, hiszen így érnek el eredményt, így értik meg őket a környezetükben. Ugyanígy, sokat beszélhetünk a nonverbális eszközök használatáról, amelyek pontosíthatják a közléseinket. A gyógypedagógusnak talán még fontosabb ezzel foglalkozni.

A „motyogás”, az „elkent” „orrunk alatt” beszélés nehezíti a megértést, és sokszor nem is tudja a beszélő, hogy miért értik félre, miért nem veszik komolyan, amit mond, és még sok nehézség jelenik meg a kommunikációjukban. Ha lehetne a beszéddel kapcsolatban 3 kívánságom, akkor az első mindenképp az lenne, hogy a pedagógus jelöltekben alakuljon ki egy igény a kulturált, érthető beszédre. A másik kettőt egy összetett kívánságban kérném, ismerjék meg saját reális kommunikációs képességeiket, tanulják meg helyesen használni „a beszédet”.

Viktóriában mindez már azelőtt kialakult, mielőtt logopédus hallgató lett, hiszen jazz-ének előadóművész, de úgy vélem, azóta beszédkultúrája még mélyebb lett.

Gratulálunk valamennyi ELTE-s Kazinczy-érmes hallgatónak, valamint felkészítő tanáraiknak!