Ranschburg Pál és a magyar gyógypedagógia

Nagyné dr. Schiffer Csilla, Várnai Eszter | 2019.12.03.
Ranschburg Pál és a magyar gyógypedagógia
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében 2019. november 21- én „Non Omnis moriar”  „Nem halok meg egészen” – Ranschburg Pál és a magyar gyógypedagógia címmel nyílt kiállítás a Kari Könyvtár és Gyógypedagógia-történeti Gyűjtemény múzeumi termében.

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézete és a Magyar Pszichológiai Társaság Gyógypedagógiai Pszichológiai Szekciója 2019. november 21-én „Szisztematikus kutatások és evidencia-alapú gyakorlatok a humán fogyatékosságok és az atipikus fejlődés pszichológiájában” címmel szervezett konferenciát a Magyar Tudomány Ünnepe, 2019 és a Ranschburg Pál Emlékév, 2020 alkalmából. A konferenciához kapcsolódó kiállítással dr. Ranshcburg Pál (1870-1945) ideg-elmegyógyász orvos, pszichológusnak állítunk emléket, aki felismeréseivel, kutatásaival és munkásságával jelentős mértékben járult hozzá a gyógypedagógia tudomány fejlődéséhez. 

A kiállítóterem – részletA kiállításon nagy méretű kivetítőn látható a Ranschburg Gyógypedagógiai-Pszichológiai Laboratóriumának otthont adó Mosonyi utcai első kisegítő iskola épülete, egyes plakátok hátterében pedig felfedezhetjük azt az előadótermet, ahol a kor gyógypedagógus hallgatói meghallgathatták például Ranschburg „A beszédszervek és az összes érzékszervek bonc- és élettana” kurzusát 1904-től. A tárlókban ehhez kapcsolódóan bepillantást nyerhetünk Ranschburg tantárgyainak természetesen általa írott szakirodalmaiba, így az 1908-ban kiadott „A gyermeki elme ép és rendellenes működése, egészségtana és védelme”, vagy az 1923-ban kiadott „Az emberi elme” című kétkötetes művébe.

A mnemometer és a kiállítás tárlóiRanschburg a gyógypedagógus alapképzésben végzett több évtizedes (1904-27) oktatói tevékenysége mellett A gyógypedagógiai szeminárium gyermekpsychológiai továbbképző tanfolyamán is meghirdetett előadássorozatot 1921-ben, amelyben bemutatta kísérleteit és azoknak gyakorlati alkalmazását a számolási képesség, az olvasóképesség, az írás, a rajzolás képessége, a kombináló képesség, az intelligencia vizsgálatok, a testi erő, a figyelőképesség és az értelem és akarat területén a „normálisoknál” és a „fogyatékosoknál”. Beleolvashatunk az orvosok és pedagógusok számára készített „A gyengetehetségű és a gyengeelméjű iskolásgyermekek” című művének esetleírásaiba, és a bemutatott gyerekek emlékezetvizsgálatainak eredményeibe.

A legismertebb kísérleti eszközei és vizsgálatai közül az emlékezetvizsgálatot mutatja be részletesen a kiállítás, és annak Ranschburg által kifejlesztett eszközét, a „mnemometert”, amelynek működő rekonstrukcióján az eredeti ingerkorongokról olvashatjuk le a megjegyzendő szavakat, számsorokat. Monitoron fut az emlékezetvizsgálatok eredményeként megszületett homogén gátlás törvényének leírása, amely ma Ranschburg-jelenségként ismert világszerte.

Ranschburg Ágnes Hildegard, a híres nagypapa íróasztalánálMegismerkedhetünk a kor első nemzetközi gyógypedagógiai kongresszusainak világával a húszas évekből, amelyeken Ranschburg és munkatársai rendszeresen előadták kutatásaik eredményét, és amelyekről Révész Margit személyes élményeit is olvashatjuk a tárlóban. Láthatjuk azt az 1916-ban Berlinben megjelent Ranschburg kötetet, amelynek köszönhetően legaszténiának és aritmaszténiának nevezi a német gyógypedagógia a mai napig az olvasási és számolási zavart, és olvashatjuk Ranschburgnak 1909-ben a gyógypedagógiáról írott „Elmélkedéseit”, amelyben többek között a gyógypedagógia első átfogó hazai defincióját is megadja.

A kiállításon követhetjük a gyógypedagógia tudományterületén működő Ranschburg tanítványok hosszú sorát, akik közül Vértes O. Józsefnek szóló, Ranschburg saját kézírásával készített ajánlását is olvashatjuk.

Karunk Gyógypedagógia-történeti Gyűjteménye saját dokumentumaiból szervezett kiállítása a Ranschburgtól származó vagy róla szóló személyes gondolatok és a tudományos kísérletek, elméletek világát hozza összhangba, bemutatva a tudóst és az embert, akit sokoldalú munkásságának köszönhetően az elmeorvoslás és a pszichológia mellett a gyógypedagógia megalapozójaként is számon tarthatunk.

„Szóval, az ideálisan normális ember csak mesterséges csiszolat, amelyet a természet még nem alkotott, de amelyet megközelíteni mintha minduntalan megkísérelne. Ideál, amelyet helyes, ha minduntalan magunk elé képzelünk, s mely felé törekszünk, de mellyel egyenlőnek se magunkat, se embertársunkat ne képzeljük.” (R.P. 1923. Az emberi elme II., Pantheon, Budapest, 251p.)


A kiállítás létrehozásában közreműködtek:

Bebtó Magdolna, Bergmann Krisztina, Bodorné Németh Tünde, Darvai Tibor, Nagyné Schiffer Csilla, Perlusz Andrea, Regényi Enikő Mária, Szaffner Gyula, Számadó Zsuzsanna, Várnai Eszter

A kiállítás A Gyógypedagógia Fejlesztéséért Alapítvány támogatásával valósult meg.

Megtekinthető, 2019. december 12-ig az A/2-es teremben (Budapest IX., Ecseri út 3.).

Nyitvatartás: kedd 14:00-17:00 és csütörtök 14:00 - 17:00

 

                                         

Ranschburg Pál íróasztala és a tárlók