Négy nyertes kari pályázat az Egyetemi Kiválósági Alap pályázatán

2022.05.06.
Négy nyertes kari pályázat az Egyetemi Kiválósági Alap pályázatán
Elbírálta az Egyetemi Kiválósági Alaphoz benyújtott pályázatokat az Operatív Bizottság (EKA OB). Szívből gratulálunk az ELTE BGGYK munkatársainak: Kármán Biankának, Zakariás Lillának és Bolla Veronikának, akik a „Kiemelkedő presztízsű tudományos publikáció díjazása” kategóriában, valamint Dukic Monikának, aki pedig az „Innovációs célú felhasználás” kategóriában nyert támogatást az Egyetemi Kiválósági Alapból.

Az Egyetemi Kiválósági Alapról

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem elkötelezett a nemzetközi mércével is mérhető kiválóság és a sokszínű tudományegyetemi működés mellett, amelyben kiemelt szerepet játszik a kutatóegyetemi célok megvalósítása és a nemzetközi egyetemi versenyben való szereplés erősítése. Az ELTE vezetése és szenátusa ennek érdekében hozta létre az Egyetemi Kiválósági Alapot, amely felhasználásának követendő céljai a globális és tematikus rangsorokban történő jelentős előrelépés, az Egyetem nemzetközi tudományos beágyazottságának jelentős növelése, az Egyetem tudományos és innovációs reputációjának jelentős növelése, valamint az EU-s közvetlen fejlesztési forrásokhoz való közvetlen hozzáférés megerősítése.

Támogatott kari pályázatok


Dukic Monika
egyetemi tanársegéd, ELTE BGGYK

Dukic Monika benyújtott pályázata egy attitűdskála reprezentatív mintán történő bemérését tartalmazza. A projekt célja, hogy érvényes és megbízható mérőeszközt használjanak a kutatócsoportjuk által létrehozott szemléletformáló program hatásvizsgálata alkalmával. A kutatás végterméke egy olyan innovatív, tudományos eredményekre alapozott, a felnőtt populációt célzó participatív szemléletformáló program, mely jó gyakorlatként összekötheti az egyetemi- és a vállalati szférát, szélesítve ezzel az ELTE BGGYK szolgáltatási portfólióját.

További információk a programmal kapcsolatban ezen a linken: barczi.elte.hu/disabilityawarenesstraining

 

Kármán Bianka
egyetemi tanársegéd, ELTE BGGYK

Kármán Bianka és doktori témavezetőinek tanulmánya egy szisztematikus szakirodalmi összefoglaló az intellektuális képességzavart mutató személyek elfogadásának növelését célzó beavatkozások áttekintéséről. A terület kiemelten fontos, de tudományos vizsgálatára kevés jó minőségű kutatás áll rendelkezésünkre.

A tanulmányban a szerzők rövid, jól körülhatárolt intervenciók hatását vizsgálták. A 26 elemzett cikkből 10 az Egyesült Királyságban, 4 az Amerikai Egyesült Államokban, 3 Ausztráliában, 2 Olaszországban, Új-Zélandon és Kínában, 1-1 pedig Egyiptomban, Izraelben és Dél-Koreában készült. Az elemzés során az intervenciók céljait, formáit, célcsoportjait és hatásait is összevetették a szerzők. Fontos eredmény, hogy míg az ilyen típusú intervenciók nagy része hatékonynak bizonyul, nincs konkrét minta, ami alapján megállapítható lenne, hogy mely elemeknek van mindenképpen pozitív hatásuk az intellektuális képességzavart mutató emberekkel kapcsolatos attitűdökre és viselkedésre. Nehézség még a modern, jól mérő, egységesen használt mérőeszközök hiánya, így az eredmények összevetése kiemelten nehéz. Kiemelendően fontos eredmény azonban, hogy az egyenlő státuszú találkozás érintett személyekkel minden esetben növeli a hatékonyságot. Jól illeszkedik ez a “semmit rólunk nélkülünk” elvéhez, így az emberjogi szemlélet mellett tudományosan alátámasztottan is fontos bevonni az érintetteket a róluk szóló munkákba.

A tanulmány az Interventions for acceptance and inclusion of people with intellectual disability: A systematic review a Journal of Applied Research in Intellectual Disabilities című folyóirat 2022-es 3. számában jelent meg, online már 2021 decemberétől elérhető volt.

 

Zakariás Lilla
tudományos munkatárs, ELTE BGGYK

Az Aphasiology című, a nyelvtudomány és a logopédia területén kiemelkedő (D1) nemzetközi folyóiratban megjelenő tanulmány célja, hogy bemutassa az angolszász országokban széleskörben használt Comprehensive Aphasia Test hazai adaptálásának folyamatát és kihívásait, valamint a teszt magyar változatának (CAT-H) pszichometriai jellemzőit.

A CAT-H két részből áll, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből. A nyelvi teszt 21 feladat segítségével vizsgálja a beszédmegértést, beszédprodukciót, olvasást és írást. A tanulmányban ismertetett kutatásban 100 magyar anyanyelvű afáziás személy és 34 egészséges személy vett részt. A kutatás eredményei szerint a CAT-H kiváló pszichometriai tulajdonságokkal rendelkezik: alkalmas az afáziás és nem afáziás személyek nyelvi teljesítményének megkülönböztetésére, kiváló időbeli és vizsgálatvezetők közötti megbízhatóságot, valamint magas validitást mutat . A teszt angol és magyar változatának pszichometriai tulajdonságai közti hasonlóságok arra utalnak, hogy a magyar nyelvi adaptáció sikeres volt. Az első magyar nyelvű sztenderdizált afáziatesztként a CAT-H egyedülálló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók munkáját.

 

Bolla Veronika
egyetemi adjunktus, ELTE BGGYK

A társadalmi fenntarthatóság megvalósításának elméleti modellje a turizmus és a fogyatékosságtudomány, gyógypedagógia szintézisében című tanulmány a fogyatékosságtudomány, a gyógypedagógia és a gyógypedagógiai pszichológia turizmussal összefüggő vizsgálatával foglalkozik. A szakirodalomban ritkán találkozunk ezen kutatási területek összekapcsolásával. Az akadálymentes turizmus az elmúlt évtizedekben széleskörű kutatási érdeklődésre tett számot, azonban a fogyatékosságtudomány, a gyógypedagógia és a gyógypedagógiai pszichológia területét a turizmusra fókuszáló kutatások száma nagyon korlátozott. Habár az akadálymentes turizmusnak illetve hasonló témáknak egyre növekvő szakirodalma van, a kutatási terület fejlődése egyenetlen, mivel a legtöbb kutatás a téma egyes részterületeire fókuszál, anélkül, hogy figyelembe venné az összefüggéseket a téma teljes spektrumában. Az interdiszciplináris kutatás célja, a fogyatékos személyek helyzetének feltárása a turizmusban való részvételük szempontjából. A feltárt adatok segítségével speciális szempontok szerint elemzésre kerül a turizmus keresleti és kínálati oldala. A külső környezeti hatások közül kiemelésre kerül a fenntarthatóság kérdése, amely a társadalmi oldalról vizsgálva, a témához kapcsolódó Sustainable Development Goals (SDG) elemzésével valósul meg. A tanulmány szekunder források feldolgozásával elméleti elemző munkát tartalmaz, amelynek segítségével a turizmus, a fogyatékosságtudomány, a gyógypedagógia és a gyógypedagógiai pszichológia területeit kapcsoltuk össze a társadalmi fenntarthatóság és az SDG-k elérésének lehetőségével. A tanulmány egy új modellt mutat be, amely a társadalmi fenntarthatóság megvalósításának lehetőségét szemlélteti a turizmus keresleti-kínálati oldalából kiindulva. A modell nemcsak azok számára lehet értékes, akik kutatásukat erre az új területre kívánják kiterjeszteni, hanem a turizmus döntéshozói számára is. A tanulmány meghatározza a legfontosabb kutatási kérdéseket is e témában, amelyek a jövőben elméleti és empirikus feltárásra érdemesek.