Magyar Tudomány Ünnepe a Bárczin

2024.11.22.

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara 2024. november 21-én a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából konferenciát rendezett „A gyógypedagógia és a 125 éves gyógypedagógusképzés jelene és jövője” címmel. Az eseményt Dr. Sziklai Péter tudományos rektorhelyettes, valamint Dr. habil. Papp Gabriella dékán nyitották meg.

A délelőtti előadások a gyógypedagógia széles körű témáit ölelték fel.Annet De Vroey az inkluzív tanári szakmai fejlődésről tartott előadást, bemutatva, hogyan támogathatók a pedagógusok az inklúzió és esélyegyenlőség elveinek mentén. Hangsúlyozta, hogy a tanárok fejlődése nemcsak az egyéni tanulást, hanem a kollektív tanulást is magában foglalja, és olyan keretrendszerekre van szükség, amelyek gyakorlati és elméleti készségeket egyaránt fejlesztenek.

Zászkaliczky Péter gondolatébresztő előadása a gyógypedagógia és a társadalmi felelősségvállalás összefüggéseit tárgyalta, különös tekintettel a posztmodern kor kihívásaira. A prezentációban Heidegger filozófiai kérdéseire támaszkodva („Miért van szükség költőkre a sötét időkben?” analógiájára) azt vizsgálta, milyen szerepet tölthet be a gyógypedagógia a mai bizonytalan társadalmi környezetben. Hangsúlyozta, hogy a gazdaságosság előtérbe helyezése veszélyeztetheti a fogyatékossággal élő emberek érdekeit, és hogy az integrációt nem szabad csupán anyagi szempontok alapján megítélni. Az előadás rávilágított a kritikai gondolkodás szükségességére a gyógypedagógia területén, amely a szociális igazságosság és a közösségi szolidaritás alapjait erősíti.

Sándor Anikó előadásában a Disability Studies és a gyógypedagógia közti feszültségek feloldásának lehetőségeit mutatta be a két terület közös értékein és kihívásain keresztül. Az előadás hangsúlyozta a becsület és alázat jelentőségét a fogyatékos emberek támogatásában, valamint az együttműködés fontosságát a tudományos párbeszéd megújításában. Előadásában kiemelte, hogy mennyire ritka, hogy a Disability Studies a gyógypedagógiával közösen egy fedél alatt jöhessen létre. Büszkék lehetünk arra, hogy a két terület szemléletét és módszereit ötvözve, a participatív kutatás, oktatás és innováció terén végzett úttörő munka nemzetközi szinten is elismertté vált.

A nyelvfejlődési zavarok (NYFZ) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek (BTMN) közötti összefüggésekről tartott előadást Kas Bence. Bemutatta a KOBAK tesztcsomagot, amely új diagnosztikai lehetőségeket kínál a nyelvi zavarok felismerésére, és hangsúlyozta a korai szűrés fontosságát.

A délutáni előadások innovatív megközelítéseket és gyakorlati eszközöket mutattak be. Gloviczki Sarolta, Walter Bachmann-díjas szakdolgozó, az „Előrelépés” pályaorientációs társasjátékot ismertette, amely a hátrányos helyzetű tanulók életút-támogatását segíti, különös tekintettel a lemorzsolódás megelőzésére. Majd Kovács Beáta Adrienn, szintén Walter Bachmann-díjas szakdolgozó, a diszfóniás személyek hangminőségének vizsgálatáról tartott előadást. Kiemelte a „cepstral peak prominence smoothed” (CPPS) akusztikai paraméter jelentőségét, amely objektív diagnosztikai eszközként szolgálhat a hangképzési zavarok elemzésében.

Stefanik Krisztina előadása az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport (MASZK) történetét, eredményeit és jövőbeli terveit mutatta be. Az előadás kiemelte az autizmus területén végzett kutatások gyakorlati alkalmazhatóságát, amelyek célja az autista gyermekek és családjaik életminőségének javítása, valamint az inkluzió támogatása az oktatásban és a mindennapi életben.

A gyógypedagógia és a munkaerőpiac kapcsolódásáról beszélt előadásában Perlusz Andrea, bemutatva egy participatív társadalmi innovációs projekt eredményeit. Az előadás hangsúlyozta az inkluzív munkaerőpiac kialakításának szükségességét, valamint a szemléletformáló programok szerepét a társadalmi attitűdök javításában.

Vig Julianna és Kälbli Katalin előadásukban kritikusan vizsgálták a hagyományos „mérföldkő-szemléletet” a mozgásfejlődés terén, és hangsúlyozták, hogy a mozgásfejlődést számos környezeti és kulturális tényező befolyásolja.

Maléth Anett és Hoffmann István előadásaikban a támogatott döntéshozatal és a gondnokság jogi kereteinek vizsgálatával foglalkoztak, bemutatva a nemzetközi emberi jogi elvek hatását a magyar jogalkotásra. Az előadások hangsúlyozták a paradigmaváltás szükségességét, amely az érintettek jogainak erősítését célozza.

Zakariás Lilla az afáziológia legújabb innovációit ismertette, különös tekintettel az intraindividuális variabilitásra és a tesztfejlesztésekre, mint például a Comprehensive Aphasia Test-Hungarian (CAT-H) és a Magyar Afázia Szűrőteszt. Az előadásában hangsúlyozta az interdiszciplináris megközelítés fontosságát az afázia diagnosztikájában és kezelésében.

A konferencia átfogó áttekintést nyújtott a gyógypedagógia aktuális kihívásairól és a terület jövőbeli lehetőségeiről. Az előadások során a legújabb tudományos eredményeket és innovatív megoldásokat ismertették, kiemelve a gyakorlatorientált megközelítések jelentőségét. Az esemény hozzájárult a gyógypedagógia tudományos és gyakorlati színvonalának további fejlesztéséhez. Az előadásokat követően lehetőség nyílt kérdések feltevésére és hozzászólásokra, ami élénk szakmai párbeszédet eredményezett az előadók és a résztvevők között.

Köszönjük a támogatást:

Örök diákjait az ELTE Alma Mater visszavárja!

Magyar Tudomány Ünnepe 2024