A beszédértés fejlődésének vizsgálata szintetizált beszéd segítségével

A beszédértés fejlődésének vizsgálata szintetizált beszéd segítségével

A dr. Jakab Zoltán által vezetett kutatás célja a beszéd észlelésének és megértésének vizsgálata speciálisan szintetizált beszédingerek segítségével.

A természetes beszéd optimális hallási körülmények között könnyen érthető az anyanyelvű beszélők számára, mert többféle támpontot, illetve gazdag információt nyújt hallásunk számára. (Ezt onnan is tudhatjuk, hogy a beszédet még nem optimális, pl. meglehetősen zajos körülmények között is képesek vagyunk megérteni.) A szavak és mondatok megértése mellett a beszélő nemére, életkorára, érzelmi állapotára, vagy sajátos szándékára, szavainak közvetlen jelentésén túlmutató üzenetére (pl. komoly, vicces, ironikus) is következtethetünk a beszédhang akusztikus tulajdonságai alapján. A beszédértés azonban úgy is vizsgálható, hogy a természetes beszédhez képest “elszegényített”, annál kevesebb információt tartalmazó szintetizált beszédet használunk. Ilyenkor az elsőre furcsának, nem is beszédszerűnek tűnő hangokról egyszer csak “beugrik” a hallgatónak, hogy mégiscsak érthető beszédről van szó.

Vizsgálatainkban kétféle szintetizált beszédet használunk: az ún. szinuszhullámú beszédet, ami madárfüttyre vagy változó magasságú sipolásra emlékeztet, valamint amplitúdó-modulált beszédet, ami pedig suttogásra, illetve a szél susogására hasonlít. Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy felnőttek és gyerekek egyaránt meglepően jól megértik ezt a fajta beszédet, de a gyerekek még kevésbé jól, mint a felnőttek. Ezzel a módszerrel így a beszédészlelés és -értés fejlődése is vizsgálható.

Mintamondatok a kétféle szintetizált beszédingerre:

Szinuszhullámú beszéd

Amplitúdó-modulált beszéd

Természetes beszéd