Kutatásetikai engedélyeztetés

Kutatásetikai engedélyeztetés
A Tudományos és Kutatásetikai Bizottság a Kar tudományos tevékenységéhez kapcsolódó stratégiai, fejlesztési, koordinációs és adminisztratív ügyekben illetékes döntés-előkészítő és javaslattevő testület, amely feladatkörében:
  • véleményezi az ELTE tudományos kutatási, kutatásfejlesztési tevékenységével  kapcsolatos szabályzatait, elő terjesztéseit,
  • koordinálja és véleményezi a Kar kutatási portfóliójának működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos előterjesztéseket,
  • gondozza a Kar kutatási stratégiáját,    
  • a Kari Tanács által elfogadott szempontrendszer alapján véleményezi a Kar szervezeti egységeinek kutatási teljesítményét,
  • véleményezi a kutatói megbízásokat, minősítési eljárásokat,
  • első fokon eljár hallgatói és oktató-kutatói kutatásetikai ügyekben, eljárásokban.

A Bizottság elnöke a Kar tudományos ügyekért felelős dékánhelyettese, tagjai az intézetek vezetői vagy delegáltjai, valamint a kari Hallgatói Önkormányzat által delegált egy fő. A Bizottság elnöke gondoskodik arról, hogy a Bizottság kutatásetikai funkciója a más funkciókkal való érdekütközés nélkül valósuljon meg. A Bizottság maga fogadja el ügyrendjét, amelyet a Kari Tanács hagy jóvá. A Bizottság munkájáról évenként egy alkalommal beszámol a Kari Tanácsnak.

Letölthető dokumentumok:

Kutatásetikai elvek

Kutatásetikai szabályzat

Tudományos és Kutatásetikai Bizottság ügyrend

1.sz. melléklet (word formátumban)

Eddig kiadott kutatásetikai engedélyek

 

Tagok

Dr. Stefanik Krisztina, tudományos és nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettes
Dr. Könczei György, egyetemi  tanár;  delegáló intézet: FOTRI
Dr. Kullmann Lajos, egyetemi tanár, professor emeritus; delegáló intézet: GYMRI
Dr. Marton Klára, Gyógypedagógiai Doktori Program vezetője
Vargáné dr. Molnár Márta, tudományos munkatárs; delegáló intézet: GYOPSZI
Dr. Regényi Enikő Mária, adjunktus; delegáló intézet: ÁLTGYP
Dr. Virányi Anita, adjunktus; delegáló intézet: ATIVIK
Tudományos ügyekért felelős megbízott HÖK tag

kapcsolat: tudomany@barczi.elte.hu

Gyakori kérdések

Kinek szükséges kutatásetikai engedélyt kérni?
Mikor kell a Bizottságnak benyújtani a kutatásetikai kérelmet?
Mikor kapok választ?
Vannak-e formai elvárások?
Mit szükséges csatolni a kutatásetikai kérelemhez?
Mi szerepeljen a tájékoztató levélben?
Mi szerepeljen a „Hozzájáruló/Beleegyező” nyilatkozatokban?
Mik az irányelvek a biztonságos adattárolásra?
Van-e lehetőség már megkezdett kutatáshoz kutatásetikai vélemény kérelmezésére?
Milyen eredménye lehet a kutatásetikai kérelem elbírálásának?
Ki a kutatásvezető?

Kinek szükséges kutatásetikai engedélyt kérni?

Minden kari kutató oktatónak a saját kutatásához. Minden kari PhD hallgató kollégának. Olyan nem kari kollégának, akinek a PhD témavezetője kari oktató/kutató.
A BA és MA szintű szakdolgozatok etikai megfelelőségéért a szakdolgozat témavezetője felel. Amennyiben kérdése merül fel, benyújthat kutatásetikai engedélyre irányuló kérelmet, illetve kérhet elővéleményt is.

Mikor kell a Bizottságnak benyújtani a kutatásetikai kérelmet?

Az etikai kérelmet a kutatás, pontosabban a résztvevők toborzásának megkezdése előtt legalább 2 hónappal javasolt benyújtani.

Mikor kapok választ?

A Tudományos és Kutatásetikai Bizottság a kérelem befogadása után 60 napon belül írásos választ küld (mely nem feltétlenül jelenti az engedély megadását). Ha kutatásetikai szempontból kérdéses/hiányzó elemet talál a Bizottság, akkor javaslatot fog tenni, mely alapján módosítania kell beadványt vagy a kutatási tervet.

Vannak-e formai elvárások?

Az Etikai Kérelem kitöltésekor értelemszerűen a releváns pontokat szükséges kitölteni a lehető legnagyobb fokú igényességre törekedve. A Kar neve minden esetben pontosan szerepeljen. Fontos, hogy feltüntetésre kerüljön minden a kutatásban résztvevő kutatótárs neve és pontos beosztása, szerepe.

A Kérelmet a vezető kutatónak és a kérelmet benyújtónak is alá kell írnia, és úgy megküldeni elektronikusan a kapcsolatban megadott e-mail címre. Az üzenet tárgyában minden esetben szükséges feltüntetni „Kutatásetikai Kérelem”.

Mit szükséges csatolni az kutatásetikai kérelemhez?

Az Etikai Kérelem mellékleteként minden esetben el kell küldeni a kutatáshoz kapcsolódó egzakt módon meghatározott módszertani ismertetőt, beleértve a konkrét eszközöket is (mellékelendő, pl. interjú kérdései, kérdőívek, beleegyező és hozzájáruló nyilatkozatok).
Intézményi befogadó nyilatkozat - minta
Titoktartási és együttműködési nyilatkozat - minta

Mi szerepeljen a tájékoztató levélben?

A Tájékoztató levélnek tartalmaznia kell a kutatás célját, a kutató és a kutatásvezető nevét, a kutatás címét, illetve, hogy mely intézmény keretein belül folyik a munka. Minden esetben pontos tájékoztatást kell nyújtani a kutatásban részt vevő személyek „igénybevételéről” (hány alkalommal, mennyi időben, milyen típusú aktivitások várhatóak). Szintén tájékoztatni kell a résztvevőt az adatkezelés módjáról, az anonimitás biztosításáról, valamint arról hogy semmilyen hátránya nem származhat abból, ha úgy dönt, nem vesz részt a vizsgálatban. A tájékoztató levélben szerepelnie kell annak is, hogy a vizsgálatban résztvevőknek, a vizsgálat teljes időtartama alatt jogukban áll indoklás nélkül elállni a részvételtől.
 

Mi szerepeljen a „Hozzájáruló/Beleegyező” nyilatkozatokban?

A Hozzájáruló és/vagy Beleegyező Nyilatkozatokat célszerű közérthetően és tömören megfogalmazni.
A Nyilatkozatokat minden esetben, két példányban szükséges kitöltetni, amelyek közül egy példány a kutatásban részt vevő személyé. Ezt a példányt a kutatás vezetőjének is alá kell írnia.
A Nyilatkozatoknak tartalmaznia kell a Kutató és a Kutatásvezető nevét, a kutatás címét, illetve, hogy mely intézmény keretein belül folyik a kutatás. A vizsgálatban résztvevőknek a vizsgálat teljes időtartama alatt jogukban áll, a vizsgálati részvételtől való, indoklás nélküli elállás. Erről őket szóban és írásban, illetve a Nyilatkozaton is tájékoztatni kell. Amennyiben a résztvevő a vizsgálat folytatásától eláll, a róla eddig felvett adatokat törölni kell. A Nyilatkozatoknak tartalmaznia kell az adatok tárolásáról, az anonimitás védelméről is információt.
A Nyilatkozatok kitöltése előtt a kutatónak kötelessége a résztvevőt tájékoztatni a vizsgálat menetéről és lehetőséget kell biztosítani kérdéseinek megfogalmazására is.
Beleegyező nyilatkozat minta
 

Mik az irányelvek a biztonságos adattárolásra?

A kutatás előkészítésekor szükséges alaposan átgondolni, hogy a beérkező adatok védelmét, az anonimitást milyen módon fogja a kutatócsoport biztosítani. A Kutatás Etikai kérelemben részletesen ki kell fejteni a következő kérdésekre a választ – mind a papíralapú, mind az elektronikus adattárolásra vonatkozóan.
- Milyen módon kerülnek rögzítésre az anyagok?
- Hol fogják azokat tárolni?
- Kik férnek az adatokhoz?
- Hogyan fogják biztosítani az adatok bizalmas kezelést a kutatás alatt és után?

Van-e lehetőség már megkezdett kutatáshoz kutatásetikai vélemény kérelmezésére?

Nincs.

Milyen eredménye lehet a kutatásetikai kérelem elbírálásának?

Az elbírálás nyomán a Bizottság a benyújtott kérelmet:

  • elfogadja
  • módosításra, átdolgozásra visszaküldi (majd a módosított kérelmet újra értékeli) 
  • elutasítja

Ki a kutatásvezető?

A kutatásvezető (nem feltétlenül a kutatást benyújtó) azon személy, aki a kutatásetikai elbírálásra benyújtott kutatásért felelős, legalább tudományos doktori fokozattal (PhD) rendelkező vezető kutató személy.