I.      A KÖNYVTÁR FUNKCIÓRENDSZERE

 

1.  A könyvtár típusa

 

a)                  Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Kari Könyvtár és Gyógypedagógia-történeti Gyűjtemény állami egyetem könyvtára, kari könyvtár, tudományos és szakkönyvtár, nyilvános könyvtár. Fenntartója az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar ; közvetlen felügyeletét a Kar tudományos ügyekért felelős dékánhelyettese látja el. Szakmai felügyeletét a Könyvtári Tanács látja el, mely az ELTE Egyetemi Könyvtári Szolgálata (EKSZ) operatív vezető testülete.

 

b)      Alapfeladatait az 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről rendelkezései határozzák meg:

§  mindenki által használható,

§  helyben nyújtott alapszolgáltatásai ingyenesek,

§  gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja,

§  tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól,

§  biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését,

§  részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében,

§  biztosítja az elektronikus könyvtári dokumentumok elérhetőségét,

§  a könyvtárhasználókat segíti a digitális írástudás, az információs műveltség elsajátításában, az egész életen át tartó tanulás folyamatában,

§  segíti az oktatásban, képzésben részt vevők információellátását, a tudományos kutatás és az adatbázisokból történő információkérés lehetőségét.

 

2.  A könyvtár tevékenysége

a)                  felsőoktatási könyvtár

b)                 tudományos és szakkönyvtár

c)                  nyilvános könyvtár

d)                 kari könyvtár

 

3.  A könyvtár állományszervezési stratégiáját meghatározó tényezők

a)                  a Karon oktatott és kutatott tantárgyak köre;

b)                 a könyvtár gyűjteményének meglévő adottságai;

c)                  a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében meghatározott feladatok

d)                 Az EKSZ tagkönyvtárainak gyűjtőköri megállapodása

 

II.  GYŰJTŐKÖRI INDOKLÁS

1. A Könyvtár gyűjtőkörének szakterületi megoszlása

 

Fő gyűjtőkör

Fogyatékosságtudomány és a gyógypedagógia:

§  magyarországi szakirodalma teljességre törekedve; külföldi szakirodalma válogatva,

§  a fogyatékos emberekkel foglalkozó szépirodalom,

§  a karon oktatott tantárgyak kötelező és ajánlott irodalma,

§  a kar saját kiadású kiadványai,

§  a karon végzett hallgatók szakdolgozatai, záródolgozatai (csak a jó és jeles érdemjegyűek),

§  a kar oktatóinak munkái,

§  gyógypedagógiai iskolák tankönyvei

§  fogyatékosságtudomány és a gyógypedagógia tudománytörténeti művei.

 

Mellékgyűjtőkör

      a., A gyógypedagógia határterületeinek válogatott szakirodalma

§  Pszichológia: általános, differenciál-, egészség-, fejlődés-, iskola-, játék-, klinikai, kognitív, kriminál-, művészet-, neuropszichológia, nevelés-, személyiség-, szexuál-, szociál-, tanácsadás pszichológiája.

§  Pedagógia: gyermek- és ifjúságvédelem, integrált nevelés, közoktatás, neveléselmélet, nevelésfilozófia, nevelésszociológia, neveléstörténet, nevelési módszerek, oktatáskutatás, oktatásmódszertan, oktatáspolitika, óvodapedagógia, pedagógiai irányzatok, szexuálpedagógia.

§  Orvostudomány: általános és személyi higiéné, anatómia, élettan, kórtan, orvosi rehabilitáció, pszichiátria, terápiák.

§  Nyelvtudomány: általános nyelvészet, fonetika, jelnyelv, neurolingvisztika, pszicholingvisztika, szociolingvisztika.

§  Társadalomtudomány:: szociológia, szociálpolitika, jogtudomány, közgazdaságtudomány, különösen a fogyatékossággal összefüggő munkák.

§  Zenetudomány: a hallgatók felkészülését segítő művek.

b., Gyermekirodalom: a hallgatók felkészülését segítő ismeretközlő és szépirodalom.

c., Szépirodalom: a magyar és világirodalom művei, válogatva.

d., Általános tájékoztatáshoz szükséges kézikönyvek, enciklopédiák, adattárak, szótárak. e.,Az alapműveltséghez kapcsolódó művek, válogatva.

 

2. A gyűjtemény mélysége, nyelvi és időbeli határai

a., Teljességre törekvően gyűjti (az oktatás és a kutatás igényeihez igazodóan):

§  a fogyatékosságtudomány, és a gyógypedagógiai magyarországi szakirodalmát

§  a gyógypedagógiai határterületeinek segítő kézikönyveit, adattárait, monográfiáit, lexikonjait és szótárait,

§  a fogyatékos emberekkel foglalkozó szépirodalom reprezentáns műveit,

§  a Kar oktatóinak az ELTE-n megvédett PhD disszertációit,

§  a Kar oktatóinak a gyűjtőkörbe illeszkedő munkáit, doktori értekezéseit

§  a Kar oktatástörténetére vonatkozó kiadványokat,

§  a Kar saját kiadású kiadványait

.

b. Válogatva gyűjti:

§  a mellékgyűjtőkörébe tartozó tudományterületek tudományos igényű kiadványait,

§  fogyatékosságtudomány és a gyógypedagógia tudománytörténetének irodalmát

§  a karon végzett hallgatók szakdolgozatait, záródolgozatait,

c. Nyelvi határok:

§  a könyvtár elsődlegesen magyar nyelvű dokumentumokat gyűjt,

§  a világnyelveken megjelent művek esetében a fő gyűjtőkörbe tartozó dokumentumokat válogatva gyűjti.

d., Időbeli határok:

§  folyamatosan szerzi be a kurrens hazai és külföldi kiadású szakirodalmat

e., Visszamenőlegesen gyűjti:

§  a Kar és jogelődjének történetével kapcsolatos dokumentumokat,

§  új szak, tudományos kutatási irány alapirodalmát,

§  a hiányzó vagy elveszett köteteket, sorozati tagokat, időszaki kiadványok számait,

§  példánykiegészítés céljából a gyűjtőkörbe tartozó kiadványokat az olvasói igényeknek megfelelően.

 

3. A gyűjtés dokumentumtípusok információhordozók szerinti meghatározása

A könyvtár a gyűjtőkörébe tartozó műveket a dokumentum típusától függetlenül gyűjti.

4. Az állománygyarapítás módjai

a)      Vétel: magába foglalja a kurrens és a retrospektív, a hazai és a külföldi kiadású dokumentumokat valamennyi dokumentumtípus szerint.

b)      Csere: belföldi és külföldi kiadványcsere-kapcsolatokra épül.

c)      Ajándék, hagyaték: a térítésmentesen felajánlott dokumentumok köre, gyűjtőkörnek megfelelően.

d)      Egyéb forrásból származó dokumentumok: szakdolgozatok, doktori disszertációk, a Kar saját kiadványai, egyetemi belső dokumentumok, amelyeket a könyvtár megőrzés, használat céljára szerez be.

5. Az állománygyarapítás forrásai

a)                                                                                          a Könyvtár éves költségvetése

b)                                                                                          a Könyvtár saját bevétele

c)                                                                                          pályázatok

d)                                                                                          egyéb támogatás

6. A gyarapítás mértéke, példányszámok megállapítása

Az egyetemen bármilyen pénzügyi forrásból vásárolt szakirodalom a könyvtári állomány részét képezi.

A könyvtári állomány mennyiségi és minőségi fejlesztését a tervszerű állománygyarapítás elvei alapján az alábbi szempontok határozzák meg: 

• A fő gyűjtőkörbe tartozó magyar nyelvű szakirodalom példányszámát a lehetséges felhasználók száma alapján kell megállapítani.  A fogyatékosságtudomány és a gyógypedagógia magyarországi szakirodalmából min. 3 példány, amelyből 1 példányt archivál.
• A kötelező tananyag, jegyzet gyarapítási példányszámát a lehetséges felhasználók száma alapján kell megállapítani.
• A mellékgyűjtőkörbe tartozó dokumentumok példányszámát a lehetséges felhasználók száma alapján kell megállapítani.
• A könyvtár minden újonnan megjelenő kari kiadványból 7 példányt kap térítésmenetesen.

§  Régi kiadású, nehezen hozzáférhető dokumentumok példányszáma egyedi döntés alapján határozható meg.

7. Megőrzés, állományapasztás

A fogyatékosságtudomány és a gyógypedagógia tárgyához tartozó minden magyar nyelvű dokumentum 1 példányát az archív gyűjteményben helyez el, amelyet nem selejtez.

a)                                                                                          A könyvtár tartósan őrzi meg:

• A fő, valamint a mellék gyűjtőkörbe tartozó dokumentumokat (típustól függetlenül)
• A muzeális dokumentumokat
• a különgyűjtemények dokumentumait.

b)                                                                                          A könyvtár időlegesen őrzi meg:

• a nagy példányszámban sokszorosított, oktatáshoz szükséges tananyagot, füzeteket,
• az egyedi elbírálás alá eső időszaki kiadványokat,
• tanfolyami záródolgozatokat.

c)                                                                                          Állományapasztás:

• A feleslegessé vált vagy elhasználódott dokumentumok kivonásakor, és a tervszerű állományapasztáskor a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell eljárni.

 

Az állományból történő törlés szakmai szempontjai a modern állomány esetén

Rendszeresen ki kell vonni az állományból

• a tartalmilag elavult,
• a fizikailag megrongálódott
• az intézmény képzési profiljának, tantárgyszerkezetének megváltozása miatt fölöslegessé vált dokumentumokat.

 

Az állományból történő törlés szakmai szempontjai a muzeális állomány esetén

Muzeális dokumentumot a szerzeményi állomány-nyilvántartásból csak akkor lehet törölni,

• ha az kétséget kizáróan megsemmisült,
• ha másik közgyűjteménybe került.

Az elveszett dokumentumot nem lehet törölni, kizárólag az elvesztés tényét kell rögzíteni. Az alábbi dokumentum törlésére kizárólag jegyzőkönyv melléklésével kerülhet sor:

 

• az 1851 előtt Magyarországon megjelent könyvtári dokumentumok,
• az 1851 előtt külföldön megjelent hungaricumok,
• az 1800 előtt külföldön megjelent dokumentumok.